Mikor a svédek az EU-be készültek, átalakították a tananyagot is. Az analitikus, és problémamegoldó gondolkodást valamint a kommunikációs kompetenciát fejlesztő tárgyak kaptak prioritást: a svéd nyelv- és irodalom, a matematika, társadalmi ismeretek – és az idegen nyelvek. Mert a nyelvtanulás elengedhetetlen más kultúrák megismeréséhez, a másokkal szembeni előítéletek elkerüléséhez, a kapcsolatépítéshez, nem utolsó sorban, a sikeres munkapiaci szerepléshez. .
Pratar du svenska? Beszélsz svédül? Ritkán hangzik el ez a mondat, mert, ha a svéd saját országát elhagyja, nem számít arra, hogy bárki is beszéli a nyelvét. A svéd és a magyar nyelv, bár különböző nyelvcsaládhoz tartoznak, hasonló helyzetűek. Meglehetősen izoláltak, s mindkettőt közel ugyanannyian beszélik a világban.
Igaz, a svéd gond nélkül érti a norvégot, ha odafigyel, akkor a dánt is. Az izlandit leginkább csak csodálja, mint a legősibbet és legszebbet az északi rokonok között. Viszont a finn – bár nem skandináv, de mert Finlandia 600 évig a svéd korona keleti ékköve volt, nem számít idegennek. Mi több: a svéd is hivatalos nyelv odaát, annak ellenére, hogy csak 6% a svéd lakosság aránya! A magyar és a finn (észt) nyelv kapcsolatáról, modern és praktikus értelemben nem beszélhetünk.
A svéd, akár a magyar, nem tartozik a világnyelvek közé. Elemi érdekünk tehát, hogy - alkalmazkodva e tényhez -, minél többen.megtanuljunk más nyelveket.
A nyelvtanulással először 10-12 évesen találkoznak a svéd gyerekek, az általános iskola ötödik osztályában (A-szint). Az angollal kezdik, heti másfél órában, kis csoportokban s nagyon kis lepésekben. Hetedikben felvehető még egy idegennyelv. Ez általában francia, spanyol, német, de újabban az orosz, olasz vagy kínai, sőt a diák anyanyelve is, amennyiben az nem a svéd. Osztályzás nyelvből sincs, csak az utolsó év végén.
Gimnáziumban továbbépítik az alaptudást, s hasonló a nyelvpaletta. Választott szaktól függetlenül mindenkinek el kell érnie a B- szintet a harmadik év végére. Aki a szabadon választható tárgyak közül is nyelvet választ, eljut a C-szintig, s még harmadik nyelvet is felvehet az előző kettő mellé. Majdnem minden gimnáziumnak vannak külföldi partnerei, akikkel, a közösen nyert EU-pénzböl, legtöbbször szakmai gyakorlatokat vagy nyelvi csereprogramokat szerveznek. A három gimnáziumi év után az angoltudásuk elegendő arra, hogy az egyetemen magukévá tegyék angolnyelvű szakirodalmat. S a gimnáziumi angolból arra is futja, hogy az iskolaundorban szenvedők kihagyjanak egy évet, elmenjenek külföldre dolgozni, tanulni, kalandozni (sokan választják ezt, s később tanulnak tovább).
Apróság, mégis sokat jelent: minden filmet eredeti hanggal és svéd felirattal vetítenek a tévében és a moziban is (kivétel a kisgyerekeknek szólók). Ez így nem csak olcsó és kiváló nyelvtanfolyam, de teljesebb művészi élmény is - hiszen ki lenne jobb Al Pacino, Wody Allan vagy Meryl Streep saját hangjánál?...
Svédországban ismeretlen a külön nyelvóra. Nincs állami nyelvvizsga, nyelvpótlék sem. Hiszen, ha egy munkához elengedhetetlen feltétel az idegen nyelv ismerete, miért is fizetnének ezért külön?
A svéd tévériporter, taxis vagy bolti eladó gond nélkül vált angolra, ha úgy hozza a helyzet. A nyelvtudásnak is köszönhetően az utóbbi 30 évben érezhetően nyitottabbá vált a társadalom. A leginkább befogadó és a legtöbbet utazó népek közé tartoznak. Ennek jótékony hatása ott van a gazdasági sikerekben, s hogy a svéd film, zene, irodalom, design, gasztronómia jól 'eladható' a világban.
A minimális 'megfelelt' minősítésért a következőket várják el a gimnázium (3 év) végén (B szint):
Az iskolafelügyelet a 'jól megfelelt' és a 'kiválóan megfelelt' szint kritériumait is előre pontosan meghatározza.
- egy közepesen elvont, ismeretlen tartalmú, élő beszédben vagy hangszalagról, filmről elhangzott összefüggő szöveg részletének megértése
- képesnek kell lenni egy társalgásban való aktív részvételre, s a beszélgetés alakítására
- tudnia kell egy többoldalú vitában részletekbe menően és a saját álláspontját kifejtve argumentálni
- rövid felkészülés után tudnia kell kifejteni saját gondolatait egy aktuális társadalmi jelenségről, mely őt személyesen érinti, érdekli
- képesnek kell lennie egy rövid, hasonló témájú szöveget írásban összefoglalni és kommentálni
- tudnia kell szóban és írásban egy hosszabb irodalmi szöveget olvasni, összefoglalni és kommentálni
- képesnek kell lennie egy adott hétköznapi szöveg strukturált, világos és változatos nyelvhasználattal való visszaadására, adott típusú hallgatóhoz és helyzethez alkalmazkodva
- tudnia kell tájékozódni korszakosan is, a különböző angol nyelvű irodalmakban
- ismernie kell az angol nyelvterület országainak történelmi, mai társadalmi és kulturális aspektusait
- tudnia kell saját országáról, kultúrájáról informálni, társalogni egy olyan személlyel, aki más kulturális háttérrel rendelkezik
- tudnia kell rezonálni, perspektívát, terveket felvázolni saját munka / tudásteljesítményével kapcsolatban
- képesnek kell lennie az angol nyelven való információgyűjtésre, analizálásra, szelektálásra és kritikára
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése