2010. december 23., csütörtök

MINDENKINEK KELLEMES KARACSONYI UNNEPEKET KIVANUNK!!!


2010. december 13., hétfő

Lucia nap

Dec. 13-an emlékezunk Lucára, egy katolikus szentre. Svedorszagban nagy hagyomanya van ennek a napnak, de igazából semmi köze nincs a szenthez. Alább egy rövid összefoglalót olvashattok, honnan is jön a svéd Lucia, és miért is szeretik annyira a gyerekek.




Az ünnephez Svédországban nem egy kedves mese, hanem egész mondakör kapcsolódik. Az egyik szerint siracusai Szent Lucia Diocletianus uralkodása - 300 körül - alatt élelmet vitt a katakombákban rejtőzködő üldözött keresztényeknek, és mivel ezáltal mindkét keze foglalt volt, a fején hordott gyertyakoszorúval világította meg maga előtt az utat. Szent Lucia egyébként mártírhalált halt.
Hogy lett mindebből svéd ünnep? Hát úgy, hogy a vikingeket Siracusában jártukban nagyon meghatotta ez a történet és a tábortüzek mellett később erről mondák születtek. A meséből aztán egyszer úgymond valóság lett, amikor valahol Svédországban a 12. századi nagy éhínség idején egy élelmiszerrel megrakott hajó futott partra és annak orrában egy gyönyörű szép szőke leányka állt, feje körül egy sugárzó gyertyakoszorúval Ez a svéd ünnep hasonló a Mikulás ünnephez, csak ez annak a lutheránus változata, s talán azért esik december 13-ra, mert
a.: egy lutheránus ünnep nem eshet egybe egy katolikus hagyománnyal,
b.: ez a Luciák névnapja,
c.: a Lucia név a latin lux, azaz fény szóból származik
d.: a Lucia-nap a fény ünnepe. Luca-nap Svedorszagban.

Akárhogyan is szól a mese, ezen a napon a svédek várják a Fény Királynőjét, aki a téli sötétséget majd elkergeti. A svéd családoknál ezen a napon mindig az egyik szülő kelti fel a gyermekeket, hogy ők készítsék el a reggelit, melyből sohasem maradhat ki a Luca-sütemény. Mindenki fehérbe öltözik, a lányok a fény koronáját teszik a fejükre. Az iskolákban ünnepségeket rendeznek, ahol előre kijelölt csoport jár osztályról osztályra, hogy meggyújtsa a fényt, énekeljen, majd süteménnyel kínálja a gyerekeket, tanárokat. Iskola után a gyerekek végigjárják a rokonságot, s mindenhol meggyújtják a fény gyertyáját, majd a családok együtt töltik el a fény ünnepének estéjét.


2010. december 6., hétfő

Hajrá Hudiksvall!

Hogy is lehetne másképp tölteni a hosszú, hideg téli napokat itt Hudiksvallban, minthogy kimegy az ember az egyik legfontosabb sporteseményre, és torkaszakadtából üvölt és drukkol a város jéghoki csapatának.
Amint a képeken is látszik, Kincső is borzasztóan izgult a hokicsapatért, és feszültségét csak a jól megszokott virsli-kifli párossal tudta levezetni.




2010. november 23., kedd

A svéd jóléti modell

Védővámok és leértékelések mögött növekedtek, középosztálybeli szociáldemokráciát csináltak, majd beléptek az EU-ba, de az eurozónába jó okkal nem. Svédországban minden adóbevallás nyílvános! Tőlük is van mit tanulnunk.


 A svéd gazdaság a tizenkilencedik század nagy felzárkózói között volt. Az USÁ-val, Németországgal és másokkal egyetemben magas védővámok mögött dajkálgatta gyermekcipőben járó iparágait. A közhiedelemmel ellentétben a felzárkózó országok közül szinte semelyik nem tiszta szabadkereskedelmi viszonyok között ért el kimagasló eredményeket. (Kivételt képeznek az ázsiai tigrisek, de valójában ők is de facto iparvédő politikát folytattak.) A svéd állam ezen felül befektetett iparpolitikába, infrastruktúrába, és nagyon hamar felismerték az oktatás jelentősségét. Kiemelkedően fontos itt megemlíteni a svéd népfőiskolai mozgalmat.
jóléti állami modell már csak egy relatíve fejlett szakaszban következett. Az 1930-as években igen komoly konfliktus volt a svéd munkaadók és munkavállalók között, sztrájkok, tüntetések okoztak komoly kimaradásokat. Ekkor írták alá a híres Saltjöbaden-i Megállapodást, amely megalapozta a svéd jóléti államot. A munkaadók praktikusan ígéretet kaptak az erős szakszervezetektől az osztályharc befejezésére, amennyiben a társadalmi-gazdasági rendszer a "nép házává válik". Svédül ez a kifejezés a Folkhemmet, és Enrst Wiggfors és Per Albin Hansson szociáldemokrata vezérek nevéhez fűződik.
A gyors fejzárkózásoknak gyakran vannak csúnya elemei is, mint például a kapitalizmus magországai esetében a gyarmatosítás. Érdemes még megjegyezni, hogy a svédek csak a második világháború után néztek szembe azzal, hogy független államként Svájchoz hasonlóan nagyon komolyan profitáltak a Harmadik Birodalommal folytatott intenzív kereskedelmi vizsonyaikból akkor, mikor mások vagy szembenálló fél, vagy megszállt ország voltak.
A svéd modell kiindulópontja az a rádöbbenés, hogy a munkásosztály soha sehol nem fog tudni szabad választásokon többségbe kerülni. Mivel a szociáldemokraták a forradalom gondolatát elutasították (ez különböztette meg őket a kommunistáktól), szükség volt annak kitalálására, hogyan kerülhet mégis a szociáldemokrácia megvalósításra parlamentáris körülmények között. Azzal ugyanis tisztában voltak, hogy addig ameddig a társadalom jelentős részének nincs vagyona, és kiszolgáltatott a munkaadója felé, addig nem tud teljes magabiztossággal állampolgárként részt venni a közügyek intézésében.
A svéd munkásmozgalomnak két szövetségese is volt. Az egyik megdöbbentő módon az antialkoholista mozgalom volt, amely oly súlyos probléma megoldására szerveződött, hogy parlamenti párttá is vált, és partnerként erősítette a szociáldemokratákat. A mozgalom eredménye volt, hogy az alkohol árusítása mind a mai napig állami monopólium, a ráterhelt adók pedig az egekben. A másik szövetséges az egyedül álló kisparasztság volt, akik az északi zord időjárás következtében folyamatos önálló termelésre nem képesek, időről időre ráutalódnak az állam segítségére. Ám még ezen két csoport támogatásával sem sikerült többségbe jutnia a munkásságnak. Ráadásul a huszadik század tercializációja (a szolgáltatószektori erősödése az ipar javára) még számos olyan új társadalmi csoportot hozott létre, akik sem tőkésnek, sem munkásnak nem gondolták magukat. Irodai dolgozók voltak, menedzserek, szakértelemmel rendelkező középosztálybeliek.
A stratégia tehát az volt, hogy a svéd jóléti állam ne csak a munakerőpiacról kihullóknak adjon védőálót, mint a kontinentális és a (Thatcher előtt létező) brit jóléti államok, hanem a középosztálynak is. Ennek következtében a középosztály nem azt fogja érzékelni, hogy ő mindig csak ad, egy másik társadalmi osztály pedig mindig csak kap. Hanem azt, hogy az ő középosztálybeli igényei is ki vannak elégítve. Nem csak a szegények kaptak új és egészséges lakásokat, de ingyenes az oktatás, az egészégügy. A cél az volt, hogy ha egy középosztálybeli úgy gondolja, hogy hosszabb-rövidebb időre a munkaerőpiacon kívül kíván maradni, akkor azt megtehesse. Ennek oka lehet tanulás, továbbtanulás, gyermekvállalás, gyermeknevelés, egészségügyi kezelés, vagy bármi. Mindennek eredményeképpen kialakult egy rendszer, ahogy egy találó megjegyzés szerint "mindenki szociáldemokrata lett, még a jobboldal is". Persze ha kulturális oldalról akarjuk értelmezni mindezt, spekulálhatunk, hogy Skandinávia a fagyos időjárás és nagy földrajzi távolságok miatt mindig is kollektivista társadalom volt. Egyszerűen senkit nem hagyhatott magára a közösség. A szociáldemokrácia előtt a kereszténységet alakították a saját mintájukra a lutheránus hit formájában.
Egy ilyen modell természetesen csak akkor fenntartható, ha egyrészt a polgárok elfogadnak 50-60%-os adószintet, mert kapnak is vissza valamit érte. Másrészt pedig a rendszer alapvető érdeke, hogy minél többen dolgozzanak, minél több legyen a befizető, és minél kevesebb a támogatott. Ennek érdekében a svédek mindent megtettek, hogy lehetőleg mindenkinek munkája legyen, aki erre képes. Az alacsony munkanélküliség a modell központi alapfeltétele, és egyben eredménye is. A német modellhez képest fontos különbség, hogy a svéd állam nem a munkavállalót védi, hanem az állampolgárt, azaz a svéd cégek relatíve gyorsan, mondhatánk 'angolszász' módon tudnak alkalmazkodni a kereslet csökkenéséhez dekonjunktúra esetén. A piacról kilépő polgárok életszínvonalát az új munka megtalálásáig viszont a jóléti állam védi.
A svéd jóléti állam tehát érzésem szerint sokkal inkább egy politikai projekt, nint a gazdasági növekedés közvetlen megalapozója. Ám mint ilyen, egyrészt komoly visszacsatolást okoz a gazdaságba a stabilitás miatt. Másrészt pedig a jólét biztonságában élő polgárok sokkal megalapozottabb demokráciát működtetnek, a minőségi részvétel az ellenőrzés és a  felvilágosult választói hozzállás pedig mindenképpen visszahat a gazdaságra is.
A svéd gazdaság versenyképességét rendszeresen leértékelésekkel segítették a szociáldemokrata kormányzatok. Ez aztán a hetvenes évektől a tőke globális liberalizálásával egyre nehezebbé vált a spekulatív támadások miatt. Ez volt az egyik oka annak, amiért a globalizáció kikezdte a jóléti államot. A másik oka az volt, hogy a svéd nagyvállalati szektor hirtelen zsarolási pozícióban találta magát. Ha továbbra is rákényszerül a jóléti állam tiszteletben tartására, akkor kiszervezi a termelésének nagy részét olcsóbb, kisebb jóléti újraelosztással működő országokba (ennek kimutathatóan neki is kezdett). A legjobb példa talán a mindenki által még mindig svédnek hitt IKEA bútorlánc, amely adózási okokból már réges-régen Hollandiában van bejegyezve. A svéd gazdaságot domináló néhány nagyobb gazdasági csoport (Wallenbergek, Scania, Volvo,  Ericcson, Skanksa, stb.) erős propagandahadjáratba kezdtek, melynek keretében a jóléti állam kritikáját fogalmazták meg a neoliberalizmus eszköztárával publikációkban, a médián és think-tankeken keresztül. A globalizációtól tehát komoly károkat szenvedett a svéd jóléti modell.
A svédek aztán a kilencvenes évek elején felvételüket is kérték az Unióba, és '95-ben be is léptek. Ekkorra már mint magas fejlettségű gazdaságnak, nekik is érdekükben állt a szabadkereskedelem. Állami támogatásokat a hazai iparnak pedig az uniós versenypolitika tiltása ellenre is kétmarékkal adnak.
Ám mivel 1990-ben, a neoliberális hullám csúcspontján az akkor nagyon magas infláció letörésére nem a hagyományos leértékelést választották, hanem kamatlábat emeltek. Ennek eredményeképpen éppen a '92-es Maastrichti Szerződéssel egy időben óriási gazdasági visszaesést szenvedtek el. A munkanélküliség felment kilenc százalékra, ami addig soha nem látott szintet jelentett. Ez jelentős részben hozzájárult ahhoz, hogy Svédország tudatosan ne teljesítse a maastrichti kritériumok és az ERMII célkitűzéseit, és kimaradjon az eurozónából.
Ne elhanyagolható, hogy a svédek a kilencvenes évek elején törvénybe iktatták, hogy a kormány nem tervezhet eleve deficites költségvetést, azaz az államadósság szintje nem nőhet. Akaratlanul, a gazdasági folyamatok eredőjeképpen létrejöhet deficit, de eleve tervezetten nem. Érdemes megfigyelni, hogy ahol a neoliberálisok beszéltek a kiegyensúlyozott költségvetésről, ott általában hatalmas deficit lett a vége (Reagan, Thatcher, Bush, Gyurcsány). A baloldal általában sokkal sikeresebben ért el kiegyensúlyozott költségvetést (skandinávok, Clinton). A svéd esetben a fiskális tudatosság célja egyértelműen a globalizációval szembeni kitettség csökkentése volt. Amint azt látjuk Magyarország, Görögország, Írország esetében, egy kifelé komoly adósságállománnyal rendelkező gazdaság egyre kevésbbé a saját maga ura.
Érdemes arról is szót ejteni, hogy Svédország folyamatosan és konzekvensen a korrupciós percepciós listák élén áll a többi skandináv országgal és újabban már Észtországgal együtt - legkevesebb érzékelt korrupció. Svédországban minden egyes adóbevallás nyílvános!
A svéd jóléti modellt aztán idővel, ha módosított formában de átvették más északi országok is: Norvégia, ahol az északi tengeri fosszilis kincs sokat dobott ratja, Finnország, Izland, és Dánia is. Ez utóbbiban a flexicurity ellentmondásos munkaerőpiaci modelljével egészítették ki.
Forrás: fn.hu

2010. november 21., vasárnap

Svédországban is simán nyert a Veszprém

Továbbra is százszázalékos az MKB Veszprém a férfikézilabda Bajnokok Ligájában: Mocsai Lajos csapata vasárnap 41-31-re győzött a svéd Sävehof göteborgi otthonában.

A két csapat a következő körben is találkozik, jövő szombaton a Veszprém Arénában lehet begyűjteni a két pontot.

A Mocsai-csapat a csoportkör felénél négy pont előnnyel vezet riválisaival szemben, és ez jó alap a B jelű hatos megnyeréséhez.

2010. november 20., szombat

Megkezdődött a síszezon!

Miért beszélnek a svédek olyan jól angolul?

A 168 óra online oldalán találtam egy nagyon jó összefoglalót, ami választ ad a fenti kérdésre.

Mikor a svédek az EU-be készültek, átalakították a tananyagot is. Az analitikus, és problémamegoldó gondolkodást valamint a kommunikációs kompetenciát fejlesztő tárgyak kaptak prioritást: a svéd nyelv- és irodalom, a matematika, társadalmi ismeretek – és az idegen nyelvek. Mert a nyelvtanulás elengedhetetlen más kultúrák megismeréséhez, a másokkal szembeni előítéletek elkerüléséhez, a kapcsolatépítéshez, nem utolsó sorban, a sikeres munkapiaci szerepléshez. .

Pratar du svenska? Beszélsz svédül? Ritkán hangzik el ez a mondat, mert, ha a svéd saját országát elhagyja, nem számít arra, hogy bárki is beszéli a nyelvét. A svéd és a magyar nyelv, bár különböző nyelvcsaládhoz tartoznak, hasonló helyzetűek. Meglehetősen izoláltak, s mindkettőt közel ugyanannyian beszélik a világban.

Igaz, a svéd gond nélkül érti a norvégot, ha odafigyel, akkor a dánt is. Az izlandit leginkább csak csodálja, mint a legősibbet és legszebbet az északi rokonok között. Viszont a finn – bár nem skandináv, de mert Finlandia 600 évig a svéd korona keleti ékköve volt, nem számít idegennek. Mi több: a svéd is hivatalos nyelv odaát, annak ellenére, hogy csak 6% a svéd lakosság aránya! A magyar és a finn (észt) nyelv kapcsolatáról, modern és praktikus értelemben nem beszélhetünk.
A svéd, akár a magyar, nem tartozik a világnyelvek közé. Elemi érdekünk tehát, hogy - alkalmazkodva e tényhez -, minél többen.megtanuljunk más nyelveket.
A nyelvtanulással először 10-12 évesen találkoznak a svéd gyerekek, az általános iskola ötödik osztályában (A-szint). Az angollal kezdik, heti másfél órában, kis csoportokban s nagyon kis lepésekben. Hetedikben felvehető még egy idegennyelv. Ez általában francia, spanyol, német, de újabban az orosz, olasz vagy kínai, sőt a diák anyanyelve is, amennyiben az nem a svéd. Osztályzás nyelvből sincs, csak az utolsó év végén.
Gimnáziumban továbbépítik az alaptudást, s hasonló a nyelvpaletta. Választott szaktól függetlenül mindenkinek el kell érnie a B- szintet a harmadik év végére. Aki a szabadon választható tárgyak közül is nyelvet választ, eljut a C-szintig, s még harmadik nyelvet is felvehet az előző kettő mellé. Majdnem minden gimnáziumnak vannak külföldi partnerei, akikkel, a közösen nyert EU-pénzböl, legtöbbször szakmai gyakorlatokat vagy nyelvi csereprogramokat szerveznek. A három gimnáziumi év után az angoltudásuk elegendő arra, hogy az egyetemen magukévá tegyék angolnyelvű szakirodalmat. S a gimnáziumi angolból arra is futja, hogy az iskolaundorban szenvedők kihagyjanak egy évet, elmenjenek külföldre dolgozni, tanulni, kalandozni (sokan választják ezt, s később tanulnak tovább).
Apróság, mégis sokat jelent: minden filmet eredeti hanggal és svéd felirattal vetítenek a tévében és a moziban is (kivétel a kisgyerekeknek szólók). Ez így nem csak olcsó és kiváló nyelvtanfolyam, de teljesebb művészi élmény is - hiszen ki lenne jobb Al Pacino, Wody Allan vagy Meryl Streep saját hangjánál?...
Svédországban ismeretlen a külön nyelvóra. Nincs állami nyelvvizsga, nyelvpótlék sem. Hiszen, ha egy munkához elengedhetetlen feltétel az idegen nyelv ismerete, miért is fizetnének ezért külön?
A svéd tévériporter, taxis vagy bolti eladó gond nélkül vált angolra, ha úgy hozza a helyzet. A nyelvtudásnak is köszönhetően az utóbbi 30 évben érezhetően nyitottabbá vált a társadalom. A leginkább befogadó és a legtöbbet utazó népek közé tartoznak. Ennek jótékony hatása ott van a gazdasági sikerekben, s hogy a svéd film, zene, irodalom, design, gasztronómia jól 'eladható' a világban.

A minimális 'megfelelt' minősítésért a következőket várják el a gimnázium (3 év) végén (B szint):

Az iskolafelügyelet a 'jól megfelelt' és a 'kiválóan megfelelt' szint kritériumait is előre pontosan meghatározza.
  • egy közepesen elvont, ismeretlen tartalmú, élő beszédben vagy hangszalagról, filmről elhangzott összefüggő szöveg részletének megértése
  • képesnek kell lenni egy társalgásban való aktív részvételre, s a beszélgetés alakítására
  • tudnia kell egy többoldalú vitában részletekbe menően és a saját álláspontját kifejtve argumentálni
  • rövid felkészülés után tudnia kell kifejteni saját gondolatait egy aktuális társadalmi jelenségről, mely őt személyesen érinti, érdekli
  • képesnek kell lennie egy rövid, hasonló témájú szöveget írásban összefoglalni és kommentálni
  • tudnia kell szóban és írásban egy hosszabb irodalmi szöveget olvasni, összefoglalni és kommentálni
  • képesnek kell lennie egy adott hétköznapi szöveg strukturált, világos és változatos nyelvhasználattal való visszaadására, adott típusú hallgatóhoz és helyzethez alkalmazkodva
  • tudnia kell tájékozódni korszakosan is, a különböző angol nyelvű irodalmakban
  • ismernie kell az angol nyelvterület országainak történelmi, mai társadalmi és kulturális aspektusait
  • tudnia kell saját országáról, kultúrájáról informálni, társalogni egy olyan személlyel, aki más kulturális háttérrel rendelkezik
  • tudnia kell rezonálni, perspektívát, terveket felvázolni saját munka / tudásteljesítményével kapcsolatban
  • képesnek kell lennie az angol nyelven való információgyűjtésre, analizálásra, szelektálásra és kritikára

2010. november 18., csütörtök

Irány Stockholm - 3. rész

Október elején is töltöttünk két napot Stockholmban. Én egy kurzuson vettem részt, és ezt kihasználva a család is ellutazott. Az első nap elmentünk a kelet-ázsiai múzeumba, ahol a híres terrakotta kínai hadsereget lehet megnézi (egészen 2011 januárig, ha valakit érdekel). Illetve csak a hadsereg egy  részét, kicsit csalódás is volt: néhány katonát, állatot, fegyvereket. Valamiért azt gondoltam, hogy ha nem is az egész hadsereget, de nagy részét elhozzák. Hát nem így történt! Mindenesetre Kincső jól érezte magát (Kinga is, legalábbis nem sírt), megkértünk egy svéd nőt, hogy fotózzon le minket, és miután készségesen megtette, Kincső utána szólt: És szép a szoknyád (persze svédül)! Jót derültünk rajta! A múzeum állandó kiállítási részén pedig ősi japán temetkezés szobrokat, tárgyakat nézhettünk meg.














Másnap a csajok elmentek az orchidea kiállításra. Nekem volt szerencsém kimaradni a nagy eseményből, de állítólag nagyon szép volt. Pár kép










2010. november 15., hétfő

Jön a télapó!

Mikulás party


Kedves gyerekek! Úgy hallottam, hogy ismét ügyesek és okosak voltatok! Jól megy nektek a svéd, jól viselkedtek az iskolában, és még a tanárt sem jelentettétek fel. Ezért úgy döntöttem, ismét meglátogatlak Titeket.
December 4-én rénszarvasszánommal Hudiksvallba repülök, várható érkezési idő: 16. óra. Landolási hely: Hudiksvall, Vänortsvägen 6, Kvarterslokalen (ahol már máskor is találkoztunk).
Remélem, minél többen el tudtok jönni, hiszen mindenkinek hozok ajándékot.
Ha valamelyikőtök még műsorral is készül, akkor annak nagyon-nagyon örülök!
Addig is vidamságban, hóban gazdag novembert kívánok nektek!

                                                                                                              A Télapó





2010. november 12., péntek

Irány Stockholm! folyt.

Másnap új erőre kapva a Vasa múzeummal kezdtük. Ez Stockholm illetve a világ egyik leghíresebb, leglátogatottabb látványossága. A múzeumban a világ egyetlen épen maradt, 17. századi hajót láthatjuk. Az akkori svéd király a lengyelek elleni vízi háborúhoz szerette volna felhasználni. Az akkori világ legnagyobb hajóját akarták felépíteni, ami sikerült is, csak a hajó élete kérészéletűre sikerült. A király parancsára még egy plusz szintet terveztek a hajóba, ami miatt labilis lett az építmény. 1628-ban rakták vízre, és néhány száz méter után el is süllyedt a stockholmi kikötőben. Mivel a Balti-tengerben nem él meg a hajóféreg, ami egyébként tönkreteszi a roncsokat, 300 évvel később, szinte tökéletes állapotban emelték újra a felszínre.

A múzeumban nem csak a hajót, hanem rengeteg használati tárgyat, az akkori életet bemutató makettet, ruhákat lehet megnézni. Mindenképpen látni kell.






Az utunk eztán az őrségváltáshoz vezetett. Szintén az egyik leglátogatottabb látványosság a fővárosban. Mindennap egyszer látványos, zenével kísért (nem mellesleg, ingyenes) attrakcióról van szó, a királyi palota bejáratánál. Nemcsak hagyományos zenét hallhatunk, többet között az Abba egyik száma is felcsendül.



Majd az egyik hajótúrát vettük igénybe. Észak Velencéjében több hajóút közül lehet választani, a 40 percestől kezdve akár az egész naposig, amely kivisz egészen a Stockholm partjainál található szigetvilághoz. Állítólag csodálatos. A mi túránk egy órás volt, és két kis sziget körül mentünk körbe. Ami kimaradhatatlan látványosság, az a nagy tengerjáró hajók kikötője, amely mindennap indul Tallinba. Egyszer azt is ki szeretnénk próbálni.



2010. november 10., szerda

Irány Stockholm!

Az utóbbi két hónapban kétszer is megadatott az a lehetőség, hogy Stockholmban töltsünk néhány napot. Első alkalommal összekötve a kellemeset a hasznossal, elintéztük az útlevelet Kingának, majd Ibi bátyjával és családjával töltöttünk még egy teljes napot a fővárosban.
A szállást egy profi oldalon keresztül foglaltuk le: http://www.stockholm-svedorszag.com/. Egyrészt magyarul is elérhető az oldal, az összes látványosságról olvasható egy profi összefoglaló. Másrészről meg kaptunk a foglalással együtt egy kártyát is, amivel majdnem minden látványosság, múzeum és a közlekedés ingyen volt. Szuper!
Elsőként a tengeri akváriumot néztük meg, ahol többek között a trópusi esőerdő élővilágával, cápákkal, tengeri halakkal ismerkedhettünk meg. A tengerparton fekszik, és különlegessége, hogy van a múzeumnak egy belső „tava”, ahová a tengeri pisztrángok be tudnak úszni.





Aztán a vidámparkba mentünk: a Gröna Lundba. 1883-ban nyílt meg, a világ egyik legrégebb parkja. Mondanom sem kell, ez lett Kincső egyik kedvenc helye, de az igazság az, hogy Apa is nagyon élvezte! :)







folyt. köv.

2010. október 17., vasárnap

Blacksås

A múlt hétvégén kihasználtuk a „relatíve” jó időt, fogtam Kincsőt, és elmentünk megmászni a Blacksåst(http://www.lansstyrelsen.se/gavleborg/amnen/Naturvard/skyddadnatur/Naturreservat/hudiksvall/Blacksas/). Ez a megye egyik leghíresebb természeti látványossága. Tulajdonképpen egy természetvédelmi területről van szó, ahol egy hegy: Blacksås a felkapott turista desztináció. A hegy tetején gyönyörű kilátás van a környékre, még a 25 km-re lévő Hudiksvall és a tenger is nagyon szépen látszik. Különlegessége továbbá, hogy a hegy egyik oldala tulajdonképpen egy függőleges „fal”, fent a hegztetån meg nincs semmi kerítés vagy korlát, de még egy figyelmeztetés sem, hogy még egy lépés, és akko 500m zuhanás.




Két út vezet felfelé: egy hosszabb, lankásabb és egy kicsit rövidebb, de jóval meredekebb. Igazából nem tudtam, hogy melyiken indultunk el, de rövid időn belül kiderült, hogy a meredek kaptatót kezdtük meg. Szerencsére Kincső élvezte az utat, ügyes is volt, úgyhogy Blacksås kipipálva!







Hazafelé meg belebotlottunk egy jávorszarvasba. Kb 200 méterre lehetett tőlünk, egyből észrevett minket, és elkezdett mereven bámulni. Kiváncsi voltam, mikor fut be az erdőbe, ki is szálltam a kocsiból, elkezdtem kiabálni, meg hadonászni, de csak nem futott el, csak nézett, bámult minket.



Nem is tudom, miért tekintik a vadászok nagy dicsőségnek, amikor kilőnek egy jávorszarvast. Szerintem nincsen semmi sportértéke annak, amikor az ember kilő egy több száz kilós, mozdulatlan állatot.
Meg egyébként is, bármilyen állat vadászása szerintem elitélendő dolog!
De nem így gondolják a svédek. Szezonban rengetegen vesznek ki szabadságot, és mennek 1-2 hétre vadászni. A lapok meg tele vannak különböző, vadászattal kapcsolatos hírekkel. A legutóbb például egy 20! éves lányt mutattak be, aki lelőtte élete első jávorszarvasát.

2010. október 13., szerda

Ilyen a bandy, Bandi!

A nyár vége felé kaptunk egy levelet, amelyben egy szabadidő szervezet mutatkozott be, és kínált lehetőséget gyerekek számára. Első pillanatra megtetszett az ajánlatuk, nem sokat haboztunk, hogy belépjünk-e.

Miről is van szó? Ez az egyesület a sweden academy (swedensportacademy.com), amely 12 alkalommal különböző sporttevékenységet mutat be a gyerekeknek hivatásos versenyzők segítségével. A foglalkozások egy óráig tartanak, és ezalatt megismerkedhetnek a sportág szabályaival. Volt már eddig tájfutás, labdás sportok, de lesz tánc, sífutás, balett, stb.
A múltkor pedig innebandy bemutató volt, Kincsőnek nagyon tetszett, amint látható is alább.








De mi is az az innebandy? Nem csoda, ha nem is hallottatok róla. Mondjuk Svédországon kívül floorballnak hívják. Ez gyakorlatilag a jéghoki megfelelője, csak korcsolya nélkül, és „parkettás” csarnokban játszák. A jégkorong helyett pedig egy kis lyukacsos műanyag labda után rohangálnak. Tökéletes sport annak, aki nem tud korcsolyázni, vagy nem akar a jéghokiban megszokott durvasággal találkozni.
Valamikor 60-as években találták ki ezt a sportot Svédországban, és nagyon gyorsan elterjedt a világban. Még Magyarországon is viszonylag népszerű, ha jól tudom, még bajnokság is van. Világbajnokságot is rendeznek kétévente, ahol természetesen a skandináv dominancia érvényesül.
Egyébként van egy ehhez hasonló sport: a bandy. Ezt kint játszák ugyanolyan ütőkkel, labdával, de az innebandyval ellentétben görkoriban.

2010. október 8., péntek

Híres svéd márkák - VOLVO


A Volvo csoport svéd haszongépjárműveket gyártó cég. Kínál teherautókat, autóbuszokat és munkagépeket, meghajtási rendszereket tengerészeti és ipari alkalmazásra, repüléshez és űrhajózáshoz szükséges alkatrészeket, és pénzügyi szolgáltatásokat. A későbbi gépkocsigyártó 1927. április 14-én alakult meg Göteborg városban, mint az SKF csapágygyárról levált önálló cég. A Volvo 2007 júniusában törölték a NASDAQ-ról, de a stockholmi tőzsdén továbbra is jegyzett cég.
A Volvo latin kifejezés a "volvere" szóból képezve, jelentése "gurulok", "gördülök". A Volvo név 1911 májusában lett bejegyezve, mint önálló cég a SKF AB-n belül, bejegyzett védjeggyel, azzal a szándékkal, hogy különleges golyóscsapágyak sorozatára használják a nevet, de ez csak rövid ideig működött ilyen formában, az SKF úgy határozott, hogy minden csapágyat "SKF" védjeggyel látnak el a későbbiekben.
Az Volvo AB nem tevékenykedett 1926. augusztus 10-ig, mikor Assar Gabrielsson, az SKF értékesítési igazgatója és Gustav Larson mérnök egy évnyi előkészület után belekezdtek tíz prototípus legyártásába, megkezdve ezzel a Volvo AB gépkocsigyártását az SKF csoporton belül. A Volvo AB-t 1935-ben jelentették be a stockholmi tőzsdén, majd az SKF megkezdte a részvények árusítását.
Az első sorozatban gyártott Volvo személygépkocsi, a Volvo ÖV 4 1927. április 14-én hagyta el az üzemet, ami a Volvo alapításának hivatalos dátuma.




A Volvo történelme

A cég igazából az után indult be, hogy Assar Gabrielsson felesége meghalt egy autóbalesetben. Gabrielsson megfogadta, hogy a lehető legbiztonságosabb autókat fogja elkészíteni. A Volvo csoport 1927 óta létezik, amikor az első Volvo gépkocsi legördult a göteborgi üzem futószalagjáról. Ebben az évben mindössze 297 kocsi épült meg. Az első teherautó , a LV Serie 1, 1928 januárjában mutatkozott be. 1930-ban, a Volvo 639 autót adott el, a teherautók európai exportja ez után indult; a gépkocsik Svédországon kívül nem váltak jól ismertté a második világháborúig.
A hajómotorgyártás majdnem addig tartozott a csoporthoz, mint a tehergépkocsik. A Pentaverken 1907-ben lett megalapítva, 1935-ben lett megszerezve. 1929-ben mutatták be az U-21 csónakmotort. A gyártás 1962-ig folytatódott.
Az első autóbuszt, amit találóan B1-nek neveztek, 1934-ben vezették be, továbbá az 1940-es évek elejére repülőgépmotorokkal is bővítették a kínálatot.
1999. január 28-án a Volvo csoport eladta személygépkocsi-gyártó részlegét, a Volvo Personalvagnart (másnéven Volvo Car Corporation) a Ford Motor Company-nak, 6,45 milliárd USD ellenében. A Volvo csoport jelenleg a haszonjárművekre összpontosít. Megszilárdult a csoport helyzete ezen a területen a Renault Trucks, és a Mack Trucks 2001-es felvásárlásával, és, így Franciaországban, és az Amerikai Egyesült Államokban is vannak ágai. Az utóbbi tíz évben gyors fejlődésen ment keresztül a cég a szolgáltatási területen, például pénzügyi megoldások segítik a gyártó üzletág eladásait.
A 2007-es évben a Volvo csoport megszerezte a Nissan Diesel tehergépkocsi-gyártó részlegét a Nissan Motors-tól, ami az ázsia terjeszkedést segíti elő.
És ugyebár 2010 aug-tól a Geely tulajdonában található a Volvo, a kinaiak 1,8 milliárd dolláért vehették át svéd márkát a Fordtól.




A márka reklámstratégiái közé tartozik a vitorlás verseny, a Volvo Ocean Race, korábbi nevén Whitbread Around the World Race. Ezeken kívül van még a Volvo Baltic Race és a Volvo Pacific Race, valamint a gazdagságot mutató képét a világ minden részén szervezett golfversenyekkel erősíti, és olyan bajnokságokkal, mint a Volvo Masters, és a Volvo China Open.
A Volvo támogatja a Volvo Ocean Race rendezvényt, a legnagyobb világ körüli jacht versenyt, ami először 2001-2002-ben került megrendezésre ilyen formában. A következő 2008-ban esedékes. A Volvo-nak régóta fennálló kötelezettségei vannak az ISAF-ben, és benne van a Volvo/ISAF World Youth Sailing Championship-ben 1997 óta.
Továbbá a Volvo támogatja a Show Jumping World Cup-ot a 1979-es kezdettől 1999-ig.
(Forrás: Wikipedia)

2010. október 6., szerda

2010. szeptember 19., vasárnap

Vásár, választás, miegymás…

A múlt hétvégén rendezték meg a hudiksvalli vásárt. Évente csak egyszer történik itt ilyen, és ez meg is látszott abban, hogy már hetekkel előtte szinte csak ez volt a téma. A nővérek folyamatosan erről beszéltek, hogy ezt vétek kihagyni, évente csak egyszer van, stb…
Na, az utolsó nap felkerekedtünk, és mi is körülnéztünk a Vásárban. A vásárban, ami gyakorlatilag ugyanúgy néz ki, mint otthon egy „vásár”. Ruhák, játékok, laci-konyha, stb…
Azért egy-két dolog figyelmeztetett arra, hogy mégsem otthon vagyunk. Jó néhány standon kolbászokat, húsokat lehetett kapni. Lókolbászt, rénszarvas- jávorszarvas kolbászt lehetett kóstolni, illetve vásárolni. És aki, még ennél is bátrabb volt, az a rénszarvas szív megkóstolásának az élményét is magáénak tudhatta. Én nem voltam ilyen bátor.
A laci konyháknál a leghosszabb sor az „Ilona valódi lángosa”büfénél volt. Két fajtát árultak: az egyik a Budapest nevezetű, a másik meg – a változatosság kedvéért – Duna. Nem kóstoltuk meg, egyrészt a sor, másrészről meg a kinézete miatt. Ugyanis olyan kis nyeszlett, rosszul kinéző lángosokat faltak nagy örömmel a svédek, hogy ott azonnal eldöntöttem, hogy ha majd nagyon ráérek a jövőben, akkor biztos, hogy lángos sütöde nyitásával lepem meg a várost.
De amíg ez nem valósul meg, addig szomorúan kell konstatálnom, hogy a svédek mohón habzsolják ezt a lángosnak csúfolt, amúgy jó svédesen: rákkal telerakott „valamit”.
A vásár csúcspontja egyébként a vidámpark, ha a kislányunkat kérdezed! Meg ha engem is.
Rengeteg attrakció várja a pénztárcádat, és nagyon gyorsan meg is szabadulhatsz néhány száz koronától. De felejthetetlen élmény, amikor a gyereked önfeledten zakatol a kisvasútban ( vagy amikor én a hányingerrel küzdve végig ülöm a centrifugánál szerintem sokkal rosszabb attrakciót.)










Ezen a hétvégén a választások zajlanak. Ha jól tudom, akkor itt egyszerre választanak országos és helyi szinten is. Mi is mehetnénk szavazni, de csak helyi szinten voksolhatunk. Itt közel sem volt olyan durva választási kampány, mint otthon volt. Az előrejelzések szerint a mostani koalíció az esélyes ismét, ugyanis vitathatatlan eredményük ebben a ciklusban az, hogy sikerrel vették a gazdasági válság okozta nehézségeket, és Svédország viszonylag jól jött ki a krízisből.
A választások előtt a fő téma az egészségügy, és az ehhez kapcsolódó táppénz volt. A kormány azzal érvelt, hogy sikeresen lecsökkentették a táppénzes napok számát, ami egyébként hihetetlenül magas itt. Magam is szembesültem ezzel, amikor például egy beteg közölte velem, hogy táppénzen van, és lesz is egész évben depresszió miatt. Gyógyszert nem kell szednie, és kontrollra sem kell járnia – elég, ha a háziorvos kiírja. Elképesztő!
Az ellenzék meg azzal replikázik, hogy még így is irreálisan magas a táppénzes kiadás, és ez ellen határozottabban kell fellépni.
Érdekes színfoltja a pártpalettának a svéd demokraták. Ugyanolyan szélső jobboldaliak, mint a Jobbik. A párt szerint az egyik legnagyobb probléma a bevándorlók/menekültek magas száma. Szoros barátságban vannak többek között a Jobbikkal, például a Jobbik egyik ünnepén fellépett a svéd demokraták elnöke is.
Az egyik választási reklámjuk nagy port kavart. A reklámban muszlim hölgyek burkában kergetnek egy öreg nyugdíjast, aki járókerettel próbál menekülni. Így akarták felhívni a figyelmet arra, hogy a nyugdíjcsökkentéssel keletkező pénztöbblet a bevándorlókra fordítódik.
Az előrejelzések alapján 6%-os támogatottságuk lesz, amit minden politikus megdöbbenéssel vesz tudomásul. De egyesek szerint sokkal többen fognak rájuk szavazni.