Toxémia - kicsit másképp

Az egyik ügyeletben olyan eset történt, ami nem sokszor egy orvos pályafutásában. Talán egyszer sem.

Szokványos történet, legalábbis az elején: 31 hetes primipara bekerül a kórházba proteinuria és hypertonia miatt. A nagylabor negatív. A hétvégi ügyeletben egyszer csak elkezd panaszkodni jobb old. subcostalis fájdalomra. Az UH, CTG norm., az akut nagylabor teljesen rendben van. Kap a páciens egy kis erősebb analgetikumot, de a panaszai csak nem akarnak múlni. Az ügyeletes kolléga döntést hoz : sectio! És milyen jól tette!
A műtét jól sikerült, a koraszülött jól volt. A kismama is relatíve jól érezte magát – az elején. A sectio délután volt, másnap hajnalban ismételten rosszul volt a beteg. Rövid tanakodás után az ITO-ra kerültát, közben megjött a kontroll nagylabor eredménye is – ami katasztrofális volt. Az összes érték többszörösen meghaladta a normálét!
Ekkor vettem át az ügyeletet. Először is csináltattunk egy CT-t, hogy kizárjuk egy esetleges májvérzést, az szerencsére rendben volt. A kismama egyébként klinikailag jobban lett, csak fáradságra panaszkodott. A pár óra után levett kontroll vérkép nem mutatott javulást, és elkezdett oliguriás lenni, aztán anuriás lett. Ekkor gondolta az intenzíves kolléga, hogy most már nem a mi kompetenciánk az eset, és helikopterral átkerült a kismama Stockholmba. A diagnózis: többszervi elégtelenség. Röviddel ezután átkerült egy másik kórházba, ahol hamarosan kiderült, hogy itt gyakorlatilag már csak a májtranszplantáció segít. Megindult a donor keresése, és nagy szerencséjére hamarosan lett is egy új máj. A posztop 4. napon történt a transzplantáció, ami jól sikerült, és komplikációmentesen zajlott a lábadozás is.
Már egy pár hónap eltelt azóta, és mind az anyuka, mind az újszülött jól érzi magát. Az anyuka blogot vezet, ami nagy népszerűségnek örvend. Persze lecsapott a témára a bulvár is, több cikk jelent meg az esettel kapcsolatban, és persze bűnbakot keresnek. Amit meg is találtak – a védőnő személyében. Mert kiderült, hogy a gondozáson ugyan megmérte a vérnyomást, de nem csinált vizelettesztet, aminek meglétével ugyebár nem lehetett volna megelőzni, illetve megváltoztatni – sajnos - a lefolyás fulmináns jellegét.
Utólag kiderült, hogy Svédországban az utóbbi 50 évben ilyen nem fordult elő. Az USA-ban pedig az elmúlt 30 évben 8 májtranszplantációval végződő eset volt.