Vásár, választás, miegymás…

A múlt hétvégén rendezték meg a hudiksvalli vásárt. Évente csak egyszer történik itt ilyen, és ez meg is látszott abban, hogy már hetekkel előtte szinte csak ez volt a téma. A nővérek folyamatosan erről beszéltek, hogy ezt vétek kihagyni, évente csak egyszer van, stb…
Na, az utolsó nap felkerekedtünk, és mi is körülnéztünk a Vásárban. A vásárban, ami gyakorlatilag ugyanúgy néz ki, mint otthon egy „vásár”. Ruhák, játékok, laci-konyha, stb…
Azért egy-két dolog figyelmeztetett arra, hogy mégsem otthon vagyunk. Jó néhány standon kolbászokat, húsokat lehetett kapni. Lókolbászt, rénszarvas- jávorszarvas kolbászt lehetett kóstolni, illetve vásárolni. És aki, még ennél is bátrabb volt, az a rénszarvas szív megkóstolásának az élményét is magáénak tudhatta. Én nem voltam ilyen bátor.
A laci konyháknál a leghosszabb sor az „Ilona valódi lángosa”büfénél volt. Két fajtát árultak: az egyik a Budapest nevezetű, a másik meg – a változatosság kedvéért – Duna. Nem kóstoltuk meg, egyrészt a sor, másrészről meg a kinézete miatt. Ugyanis olyan kis nyeszlett, rosszul kinéző lángosokat faltak nagy örömmel a svédek, hogy ott azonnal eldöntöttem, hogy ha majd nagyon ráérek a jövőben, akkor biztos, hogy lángos sütöde nyitásával lepem meg a várost.
De amíg ez nem valósul meg, addig szomorúan kell konstatálnom, hogy a svédek mohón habzsolják ezt a lángosnak csúfolt, amúgy jó svédesen: rákkal telerakott „valamit”.
A vásár csúcspontja egyébként a vidámpark, ha a kislányunkat kérdezed! Meg ha engem is.
Rengeteg attrakció várja a pénztárcádat, és nagyon gyorsan meg is szabadulhatsz néhány száz koronától. De felejthetetlen élmény, amikor a gyereked önfeledten zakatol a kisvasútban ( vagy amikor én a hányingerrel küzdve végig ülöm a centrifugánál szerintem sokkal rosszabb attrakciót.)

Ezen a hétvégén a választások zajlanak. Ha jól tudom, akkor itt egyszerre választanak országos és helyi szinten is. Mi is mehetnénk szavazni, de csak helyi szinten voksolhatunk. Itt közel sem volt olyan durva választási kampány, mint otthon volt. Az előrejelzések szerint a mostani koalíció az esélyes ismét, ugyanis vitathatatlan eredményük ebben a ciklusban az, hogy sikerrel vették a gazdasági válság okozta nehézségeket, és Svédország viszonylag jól jött ki a krízisből.
A választások előtt a fő téma az egészségügy, és az ehhez kapcsolódó táppénz volt. A kormány azzal érvelt, hogy sikeresen lecsökkentették a táppénzes napok számát, ami egyébként hihetetlenül magas itt. Magam is szembesültem ezzel, amikor például egy beteg közölte velem, hogy táppénzen van, és lesz is egész évben depresszió miatt. Gyógyszert nem kell szednie, és kontrollra sem kell járnia – elég, ha a háziorvos kiírja. Elképesztő!
Az ellenzék meg azzal replikázik, hogy még így is irreálisan magas a táppénzes kiadás, és ez ellen határozottabban kell fellépni.
Érdekes színfoltja a pártpalettának a svéd demokraták. Ugyanolyan szélső jobboldaliak, mint a Jobbik. A párt szerint az egyik legnagyobb probléma a bevándorlók/menekültek magas száma. Szoros barátságban vannak többek között a Jobbikkal, például a Jobbik egyik ünnepén fellépett a svéd demokraták elnöke is.
Az egyik választási reklámjuk nagy port kavart. A reklámban muszlim hölgyek burkában kergetnek egy öreg nyugdíjast, aki járókerettel próbál menekülni. Így akarták felhívni a figyelmet arra, hogy a nyugdíjcsökkentéssel keletkező pénztöbblet a bevándorlókra fordítódik.

Az előrejelzések alapján 6%-os támogatottságuk lesz, amit minden politikus megdöbbenéssel vesz tudomásul. De egyesek szerint sokkal többen fognak rájuk szavazni.