MINDENKINEK KELLEMES KARACSONYI UNNEPEKET KIVANUNK!!!

Lucia nap

Dec. 13-an emlékezunk Lucára, egy katolikus szentre. Svedorszagban nagy hagyomanya van ennek a napnak, de igazából semmi köze nincs a szenthez. Alább egy rövid összefoglalót olvashattok, honnan is jön a svéd Lucia, és miért is szeretik annyira a gyerekek.

Az ünnephez Svédországban nem egy kedves mese, hanem egész mondakör kapcsolódik. Az egyik szerint siracusai Szent Lucia Diocletianus uralkodása - 300 körül - alatt élelmet vitt a katakombákban rejtőzködő üldözött keresztényeknek, és mivel ezáltal mindkét keze foglalt volt, a fején hordott gyertyakoszorúval világította meg maga előtt az utat. Szent Lucia egyébként mártírhalált halt.
Hogy lett mindebből svéd ünnep? Hát úgy, hogy a vikingeket Siracusában jártukban nagyon meghatotta ez a történet és a tábortüzek mellett később erről mondák születtek. A meséből aztán egyszer úgymond valóság lett, amikor valahol Svédországban a 12. századi nagy éhínség idején egy élelmiszerrel megrakott hajó futott partra és annak orrában egy gyönyörű szép szőke leányka állt, feje körül egy sugárzó gyertyakoszorúval Ez a svéd ünnep hasonló a Mikulás ünnephez, csak ez annak a lutheránus változata, s talán azért esik december 13-ra, mert
a.: egy lutheránus ünnep nem eshet egybe egy katolikus hagyománnyal,
b.: ez a Luciák névnapja,
c.: a Lucia név a latin lux, azaz fény szóból származik
d.: a Lucia-nap a fény ünnepe. Luca-nap Svedorszagban.

Akárhogyan is szól a mese, ezen a napon a svédek várják a Fény Királynőjét, aki a téli sötétséget majd elkergeti. A svéd családoknál ezen a napon mindig az egyik szülő kelti fel a gyermekeket, hogy ők készítsék el a reggelit, melyből sohasem maradhat ki a Luca-sütemény. Mindenki fehérbe öltözik, a lányok a fény koronáját teszik a fejükre. Az iskolákban ünnepségeket rendeznek, ahol előre kijelölt csoport jár osztályról osztályra, hogy meggyújtsa a fényt, énekeljen, majd süteménnyel kínálja a gyerekeket, tanárokat. Iskola után a gyerekek végigjárják a rokonságot, s mindenhol meggyújtják a fény gyertyáját, majd a családok együtt töltik el a fény ünnepének estéjét.

Hajrá Hudiksvall!

Hogy is lehetne másképp tölteni a hosszú, hideg téli napokat itt Hudiksvallban, minthogy kimegy az ember az egyik legfontosabb sporteseményre, és torkaszakadtából üvölt és drukkol a város jéghoki csapatának.
Amint a képeken is látszik, Kincső is borzasztóan izgult a hokicsapatért, és feszültségét csak a jól megszokott virsli-kifli párossal tudta levezetni.

A svéd jóléti modell

Védővámok és leértékelések mögött növekedtek, középosztálybeli szociáldemokráciát csináltak, majd beléptek az EU-ba, de az eurozónába jó okkal nem. Svédországban minden adóbevallás nyílvános! Tőlük is van mit tanulnunk.

 A svéd gazdaság a tizenkilencedik század nagy felzárkózói között volt. Az USÁ-val, Németországgal és másokkal egyetemben magas védővámok mögött dajkálgatta gyermekcipőben járó iparágait. A közhiedelemmel ellentétben a felzárkózó országok közül szinte semelyik nem tiszta szabadkereskedelmi viszonyok között ért el kimagasló eredményeket. (Kivételt képeznek az ázsiai tigrisek, de valójában ők is de facto iparvédő politikát folytattak.) A svéd állam ezen felül befektetett iparpolitikába, infrastruktúrába, és nagyon hamar felismerték az oktatás jelentősségét. Kiemelkedően fontos itt megemlíteni a svéd népfőiskolai mozgalmat.

jóléti állami modell már csak egy relatíve fejlett szakaszban következett. Az 1930-as években igen komoly konfliktus volt a svéd munkaadók és munkavállalók között, sztrájkok, tüntetések okoztak komoly kimaradásokat. Ekkor írták alá a híres Saltjöbaden-i Megállapodást, amely megalapozta a svéd jóléti államot. A munkaadók praktikusan ígéretet kaptak az erős szakszervezetektől az osztályharc befejezésére, amennyiben a társadalmi-gazdasági rendszer a "nép házává válik". Svédül ez a kifejezés a Folkhemmet, és Enrst Wiggfors és Per Albin Hansson szociáldemokrata vezérek nevéhez fűződik.

A gyors fejzárkózásoknak gyakran vannak csúnya elemei is, mint például a kapitalizmus magországai esetében a gyarmatosítás. Érdemes még megjegyezni, hogy a svédek csak a második világháború után néztek szembe azzal, hogy független államként Svájchoz hasonlóan nagyon komolyan profitáltak a Harmadik Birodalommal folytatott intenzív kereskedelmi vizsonyaikból akkor, mikor mások vagy szembenálló fél, vagy megszállt ország voltak.

A svéd modell kiindulópontja az a rádöbbenés, hogy a munkásosztály soha sehol nem fog tudni szabad választásokon többségbe kerülni. Mivel a szociáldemokraták a forradalom gondolatát elutasították (ez különböztette meg őket a kommunistáktól), szükség volt annak kitalálására, hogyan kerülhet mégis a szociáldemokrácia megvalósításra parlamentáris körülmények között. Azzal ugyanis tisztában voltak, hogy addig ameddig a társadalom jelentős részének nincs vagyona, és kiszolgáltatott a munkaadója felé, addig nem tud teljes magabiztossággal állampolgárként részt venni a közügyek intézésében.

A svéd munkásmozgalomnak két szövetségese is volt. Az egyik megdöbbentő módon az antialkoholista mozgalom volt, amely oly súlyos probléma megoldására szerveződött, hogy parlamenti párttá is vált, és partnerként erősítette a szociáldemokratákat. A mozgalom eredménye volt, hogy az alkohol árusítása mind a mai napig állami monopólium, a ráterhelt adók pedig az egekben. A másik szövetséges az egyedül álló kisparasztság volt, akik az északi zord időjárás következtében folyamatos önálló termelésre nem képesek, időről időre ráutalódnak az állam segítségére. Ám még ezen két csoport támogatásával sem sikerült többségbe jutnia a munkásságnak. Ráadásul a huszadik század tercializációja (a szolgáltatószektori erősödése az ipar javára) még számos olyan új társadalmi csoportot hozott létre, akik sem tőkésnek, sem munkásnak nem gondolták magukat. Irodai dolgozók voltak, menedzserek, szakértelemmel rendelkező középosztálybeliek.

A stratégia tehát az volt, hogy a svéd jóléti állam ne csak a munakerőpiacról kihullóknak adjon védőálót, mint a kontinentális és a (Thatcher előtt létező) brit jóléti államok, hanem a középosztálynak is. Ennek következtében a középosztály nem azt fogja érzékelni, hogy ő mindig csak ad, egy másik társadalmi osztály pedig mindig csak kap. Hanem azt, hogy az ő középosztálybeli igényei is ki vannak elégítve. Nem csak a szegények kaptak új és egészséges lakásokat, de ingyenes az oktatás, az egészégügy. A cél az volt, hogy ha egy középosztálybeli úgy gondolja, hogy hosszabb-rövidebb időre a munkaerőpiacon kívül kíván maradni, akkor azt megtehesse. Ennek oka lehet tanulás, továbbtanulás, gyermekvállalás, gyermeknevelés, egészségügyi kezelés, vagy bármi. Mindennek eredményeképpen kialakult egy rendszer, ahogy egy találó megjegyzés szerint "mindenki szociáldemokrata lett, még a jobboldal is". Persze ha kulturális oldalról akarjuk értelmezni mindezt, spekulálhatunk, hogy Skandinávia a fagyos időjárás és nagy földrajzi távolságok miatt mindig is kollektivista társadalom volt. Egyszerűen senkit nem hagyhatott magára a közösség. A szociáldemokrácia előtt a kereszténységet alakították a saját mintájukra a lutheránus hit formájában.

Egy ilyen modell természetesen csak akkor fenntartható, ha egyrészt a polgárok elfogadnak 50-60%-os adószintet, mert kapnak is vissza valamit érte. Másrészt pedig a rendszer alapvető érdeke, hogy minél többen dolgozzanak, minél több legyen a befizető, és minél kevesebb a támogatott. Ennek érdekében a svédek mindent megtettek, hogy lehetőleg mindenkinek munkája legyen, aki erre képes. Az alacsony munkanélküliség a modell központi alapfeltétele, és egyben eredménye is. A német modellhez képest fontos különbség, hogy a svéd állam nem a munkavállalót védi, hanem az állampolgárt, azaz a svéd cégek relatíve gyorsan, mondhatánk 'angolszász' módon tudnak alkalmazkodni a kereslet csökkenéséhez dekonjunktúra esetén. A piacról kilépő polgárok életszínvonalát az új munka megtalálásáig viszont a jóléti állam védi.

A svéd jóléti állam tehát érzésem szerint sokkal inkább egy politikai projekt, nint a gazdasági növekedés közvetlen megalapozója. Ám mint ilyen, egyrészt komoly visszacsatolást okoz a gazdaságba a stabilitás miatt. Másrészt pedig a jólét biztonságában élő polgárok sokkal megalapozottabb demokráciát működtetnek, a minőségi részvétel az ellenőrzés és a  felvilágosult választói hozzállás pedig mindenképpen visszahat a gazdaságra is.

A svéd gazdaság versenyképességét rendszeresen leértékelésekkel segítették a szociáldemokrata kormányzatok. Ez aztán a hetvenes évektől a tőke globális liberalizálásával egyre nehezebbé vált a spekulatív támadások miatt. Ez volt az egyik oka annak, amiért a globalizáció kikezdte a jóléti államot. A másik oka az volt, hogy a svéd nagyvállalati szektor hirtelen zsarolási pozícióban találta magát. Ha továbbra is rákényszerül a jóléti állam tiszteletben tartására, akkor kiszervezi a termelésének nagy részét olcsóbb, kisebb jóléti újraelosztással működő országokba (ennek kimutathatóan neki is kezdett). A legjobb példa talán a mindenki által még mindig svédnek hitt IKEA bútorlánc, amely adózási okokból már réges-régen Hollandiában van bejegyezve. A svéd gazdaságot domináló néhány nagyobb gazdasági csoport (Wallenbergek, Scania, Volvo,  Ericcson, Skanksa, stb.) erős propagandahadjáratba kezdtek, melynek keretében a jóléti állam kritikáját fogalmazták meg a neoliberalizmus eszköztárával publikációkban, a médián és think-tankeken keresztül. A globalizációtól tehát komoly károkat szenvedett a svéd jóléti modell.

A svédek aztán a kilencvenes évek elején felvételüket is kérték az Unióba, és '95-ben be is léptek. Ekkorra már mint magas fejlettségű gazdaságnak, nekik is érdekükben állt a szabadkereskedelem. Állami támogatásokat a hazai iparnak pedig az uniós versenypolitika tiltása ellenre is kétmarékkal adnak.

Ám mivel 1990-ben, a neoliberális hullám csúcspontján az akkor nagyon magas infláció letörésére nem a hagyományos leértékelést választották, hanem kamatlábat emeltek. Ennek eredményeképpen éppen a '92-es Maastrichti Szerződéssel egy időben óriási gazdasági visszaesést szenvedtek el. A munkanélküliség felment kilenc százalékra, ami addig soha nem látott szintet jelentett. Ez jelentős részben hozzájárult ahhoz, hogy Svédország tudatosan ne teljesítse a maastrichti kritériumok és az ERMII célkitűzéseit, és kimaradjon az eurozónából.

Ne elhanyagolható, hogy a svédek a kilencvenes évek elején törvénybe iktatták, hogy a kormány nem tervezhet eleve deficites költségvetést, azaz az államadósság szintje nem nőhet. Akaratlanul, a gazdasági folyamatok eredőjeképpen létrejöhet deficit, de eleve tervezetten nem. Érdemes megfigyelni, hogy ahol a neoliberálisok beszéltek a kiegyensúlyozott költségvetésről, ott általában hatalmas deficit lett a vége (Reagan, Thatcher, Bush, Gyurcsány). A baloldal általában sokkal sikeresebben ért el kiegyensúlyozott költségvetést (skandinávok, Clinton). A svéd esetben a fiskális tudatosság célja egyértelműen a globalizációval szembeni kitettség csökkentése volt. Amint azt látjuk Magyarország, Görögország, Írország esetében, egy kifelé komoly adósságállománnyal rendelkező gazdaság egyre kevésbbé a saját maga ura.

Érdemes arról is szót ejteni, hogy Svédország folyamatosan és konzekvensen a korrupciós percepciós listák élén áll a többi skandináv országgal és újabban már Észtországgal együtt - legkevesebb érzékelt korrupció. Svédországban minden egyes adóbevallás nyílvános!

A svéd jóléti modellt aztán idővel, ha módosított formában de átvették más északi országok is: Norvégia, ahol az északi tengeri fosszilis kincs sokat dobott ratja, Finnország, Izland, és Dánia is. Ez utóbbiban a flexicurity ellentmondásos munkaerőpiaci modelljével egészítették ki.
Forrás: fn.hu

Svédországban is simán nyert a Veszprém

Továbbra is százszázalékos az MKB Veszprém a férfikézilabda Bajnokok Ligájában: Mocsai Lajos csapata vasárnap 41-31-re győzött a svéd Sävehof göteborgi otthonában.

A két csapat a következő körben is találkozik, jövő szombaton a Veszprém Arénában lehet begyűjteni a két pontot.

A Mocsai-csapat a csoportkör felénél négy pont előnnyel vezet riválisaival szemben, és ez jó alap a B jelű hatos megnyeréséhez.

Megkezdődött a síszezon!

Miért beszélnek a svédek olyan jól angolul?

A 168 óra online oldalán találtam egy nagyon jó összefoglalót, ami választ ad a fenti kérdésre.

Mikor a svédek az EU-be készültek, átalakították a tananyagot is. Az analitikus, és problémamegoldó gondolkodást valamint a kommunikációs kompetenciát fejlesztő tárgyak kaptak prioritást: a svéd nyelv- és irodalom, a matematika, társadalmi ismeretek – és az idegen nyelvek. Mert a nyelvtanulás elengedhetetlen más kultúrák megismeréséhez, a másokkal szembeni előítéletek elkerüléséhez, a kapcsolatépítéshez, nem utolsó sorban, a sikeres munkapiaci szerepléshez. .

Pratar du svenska? Beszélsz svédül? Ritkán hangzik el ez a mondat, mert, ha a svéd saját országát elhagyja, nem számít arra, hogy bárki is beszéli a nyelvét. A svéd és a magyar nyelv, bár különböző nyelvcsaládhoz tartoznak, hasonló helyzetűek. Meglehetősen izoláltak, s mindkettőt közel ugyanannyian beszélik a világban.

Igaz, a svéd gond nélkül érti a norvégot, ha odafigyel, akkor a dánt is. Az izlandit leginkább csak csodálja, mint a legősibbet és legszebbet az északi rokonok között. Viszont a finn – bár nem skandináv, de mert Finlandia 600 évig a svéd korona keleti ékköve volt, nem számít idegennek. Mi több: a svéd is hivatalos nyelv odaát, annak ellenére, hogy csak 6% a svéd lakosság aránya! A magyar és a finn (észt) nyelv kapcsolatáról, modern és praktikus értelemben nem beszélhetünk.
A svéd, akár a magyar, nem tartozik a világnyelvek közé. Elemi érdekünk tehát, hogy - alkalmazkodva e tényhez -, minél többen.megtanuljunk más nyelveket.
A nyelvtanulással először 10-12 évesen találkoznak a svéd gyerekek, az általános iskola ötödik osztályában (A-szint). Az angollal kezdik, heti másfél órában, kis csoportokban s nagyon kis lepésekben. Hetedikben felvehető még egy idegennyelv. Ez általában francia, spanyol, német, de újabban az orosz, olasz vagy kínai, sőt a diák anyanyelve is, amennyiben az nem a svéd. Osztályzás nyelvből sincs, csak az utolsó év végén.
Gimnáziumban továbbépítik az alaptudást, s hasonló a nyelvpaletta. Választott szaktól függetlenül mindenkinek el kell érnie a B- szintet a harmadik év végére. Aki a szabadon választható tárgyak közül is nyelvet választ, eljut a C-szintig, s még harmadik nyelvet is felvehet az előző kettő mellé. Majdnem minden gimnáziumnak vannak külföldi partnerei, akikkel, a közösen nyert EU-pénzböl, legtöbbször szakmai gyakorlatokat vagy nyelvi csereprogramokat szerveznek. A három gimnáziumi év után az angoltudásuk elegendő arra, hogy az egyetemen magukévá tegyék angolnyelvű szakirodalmat. S a gimnáziumi angolból arra is futja, hogy az iskolaundorban szenvedők kihagyjanak egy évet, elmenjenek külföldre dolgozni, tanulni, kalandozni (sokan választják ezt, s később tanulnak tovább).
Apróság, mégis sokat jelent: minden filmet eredeti hanggal és svéd felirattal vetítenek a tévében és a moziban is (kivétel a kisgyerekeknek szólók). Ez így nem csak olcsó és kiváló nyelvtanfolyam, de teljesebb művészi élmény is - hiszen ki lenne jobb Al Pacino, Wody Allan vagy Meryl Streep saját hangjánál?...
Svédországban ismeretlen a külön nyelvóra. Nincs állami nyelvvizsga, nyelvpótlék sem. Hiszen, ha egy munkához elengedhetetlen feltétel az idegen nyelv ismerete, miért is fizetnének ezért külön?
A svéd tévériporter, taxis vagy bolti eladó gond nélkül vált angolra, ha úgy hozza a helyzet. A nyelvtudásnak is köszönhetően az utóbbi 30 évben érezhetően nyitottabbá vált a társadalom. A leginkább befogadó és a legtöbbet utazó népek közé tartoznak. Ennek jótékony hatása ott van a gazdasági sikerekben, s hogy a svéd film, zene, irodalom, design, gasztronómia jól 'eladható' a világban.

A minimális 'megfelelt' minősítésért a következőket várják el a gimnázium (3 év) végén (B szint):

Az iskolafelügyelet a 'jól megfelelt' és a 'kiválóan megfelelt' szint kritériumait is előre pontosan meghatározza.

• egy közepesen elvont, ismeretlen tartalmú, élő beszédben vagy hangszalagról, filmről elhangzott összefüggő szöveg részletének megértése
• képesnek kell lenni egy társalgásban való aktív részvételre, s a beszélgetés alakítására
• tudnia kell egy többoldalú vitában részletekbe menően és a saját álláspontját kifejtve argumentálni
• rövid felkészülés után tudnia kell kifejteni saját gondolatait egy aktuális társadalmi jelenségről, mely őt személyesen érinti, érdekli
• képesnek kell lennie egy rövid, hasonló témájú szöveget írásban összefoglalni és kommentálni
• tudnia kell szóban és írásban egy hosszabb irodalmi szöveget olvasni, összefoglalni és kommentálni
• képesnek kell lennie egy adott hétköznapi szöveg strukturált, világos és változatos nyelvhasználattal való visszaadására, adott típusú hallgatóhoz és helyzethez alkalmazkodva
• tudnia kell tájékozódni korszakosan is, a különböző angol nyelvű irodalmakban
• ismernie kell az angol nyelvterület országainak történelmi, mai társadalmi és kulturális aspektusait
• tudnia kell saját országáról, kultúrájáról informálni, társalogni egy olyan személlyel, aki más kulturális háttérrel rendelkezik
• tudnia kell rezonálni, perspektívát, terveket felvázolni saját munka / tudásteljesítményével kapcsolatban
• képesnek kell lennie az angol nyelven való információgyűjtésre, analizálásra, szelektálásra és kritikára